Dél-heves fa és cserjetelepítés
Az élőhelykezelések tervezésekor a nyílt mezőgazdasági kultúrtájak mozaikosságán szerettünk volna javítani. Olyan helyeket kerestünk, ahol az intenzív gazdálkodási folyamatok során a szegélyélőhelyek jelentős mértékben csökkentek, sőt elmondható, hogy nagy mértékben meg is szűntek. A természetközeli élőhelyek jelentőségét az intenzív mezőgazdálkodási környezetben soha nem lehet eléggé hangsúlyozni! Figyelembe vettük a nemzeti park igazgatóság saját vagyonkezelésű területeinek elhelyezkedését, a tájegységben mozaikosan elhelyezkedő védett területeket és természetesen a kerecsen élőhelyhasználatát, aktív revírjeit.
A fa és cserjetelepítések helyszínválasztására, telepítés módjának kialakítására nagy mértékben befolyásoló tényezőként hatott az elmúlt időszakban drasztikusan megváltozó klimatikus viszonyaink. Nagyon fontos volt eddig is, de jelentőségében sokat növekedett a talajok vízmegtartó képessége. A szélsőségessé váló időjárásunk a súlyos aszálytól az árvízi helyzetig akár néhány nap alatt is eljuthatunk vagy akár egy időpontban is jelen lehetnek, amihez való alkalmazkodás minden és mindenki számára óriási kihívásokat jelent! Az elmúlt években tapasztalhattunk hosszan kitartó száraz, forró nyári hónapokat, csapadékmentes enyhe, téli hónapokat amihez a vegetáció és az őt segítő gazdálkodói jószándék sem mindíg kellően tud alkalmazkodni.
A pályázatban rendelkezésre álló erőforrásokat, ezért úgy szeretnénk felhasználni, hogy a tőlünk telhető legjobban tudjuk megalapozni a leendő élőhelyfoltok stabilitását. A kiválasztott területek két részre koncentrálnak, Sarud BNPI saját vagyonkezelésű területekre valamint Nagyfüged önkormányzati területre. A sarudi kijelölt terület nyílt mezőgazdasági kultúrtáj, ahol a nemzeti park saját gazdálkodásában próbál ökológiai szemléletű, mozaikos környezetet teremteni, biztosítva ezzel a gazdálkodói érdekérvényesülést valamint esélyt adva az agrárkörnyezetet használó élővilágnak. A nagyfügedi kijelölt terület szintén nyílt mezőgazdasági kultúrtáj, teljes mértékben intenzív magángazdálkodói környezettel, ahol nagymértékben hiányoznak a szegélyélőhelyek.
A telepítés formáját tekintve hosszanti vonalas élőhelyek kialakítását vetíti előre. Mondhatni mezővédő erdősáv kialakítása a cél, annak minden pozitív hozadékával együtt. Térmértékét tekintve 200 méter hosszú 10 méter széles egységekről van szó. Nagyfügeden egy, míg Sarudon két ilyen egység létrehozásán dolgozunk.
Az eltelepítésre őshonos, termőhelynek és klimatikus viszonyoknak megfelelő fa és cserjefajok kerültek kiválasztásra. Fafajokat tekintve kocsányos tölgy, cser, magyar kőris, fehér és fekete nyár, vénic szil míg cserjék esetében pedig kökény, kecskerágó és galagonya fajok biztosíthatják az erdősáv gerincét.
Első lépésként a kijelölt és 2024 október-november folyamán lehatárolt területeket vadhálós kerítéssel 2024 novemberében körbekerítettük, hogy biztosítsuk ezzel az első legfontosabb évek vadkármentességét. Erre 80 cm magasságig sűrített, sodrott vadhálót használunk, ami nagyobb eséllyel tartja kívül a mezei nyulat. A kerítés magassága 1,25 cm és ez felett az oszlopokon végighúzódik egy szögesdrót, jelentős akadályt gördítve az őz esetleges bejutása elé.
A kerítésekre három méteres kapuk kerültek fel a rövidebb oldalakra, lehetőséget adva a későbbi ápolásoknak, öntözéseknek, pótlásoknak. A kerítésen belül 4 sorban kerültek kilalakításra az ültetési sorok, a középső kettő fasor, míg a szélsők a cserje, amik így a szegély védelmet jelenthetik. Az ültetés kézi gödörfúrós ültetésként zajlott, míg a sorok pásztanyitóval kerültek megnyitásra az ültetést megelőzően. A csemeték szabadföldi 40-50 cm-es erdészeti szaporítóanyaként erre szakosodott faiskolából lettek beszerezve, 2024 novemberében. Az ültetés során 1500 db facsemetét és 2420 db cserje csemetét ültettünk el. A munkálatok 2024 őszén kivitelezésre kerültek. Ezután -2025-26-27- években az ápolásokra, öntözésre és pótlásra kerül sor.
Szerző, fotók: Sasvári János – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság , 2025. március
