A konferencia utolsó napján a délutáni szekcióban a kisemlősök predátorai kaptak szerepet. Ennek oka, hogy számos állatfaj van, aminek a kis termetű emlősállatok szolgálnak táplálékul, így ezen kisemlősök jelenléte vagy hiánya, illetve egyedsűrűsége egy területen jelentős hatással lehet a táplálékláncban felettük álló szervezetek elterjedésére. A kerecsensólyom egyik fő zsákmányállatai közé tartoznak a kisemlősök, így védelmük a kerecsensólyom fennmaradásához is hozzájárul.

A konferencián Juhász Benedek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa és a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem PhD hallgatója a Life SakerRoads projekt keretében vett részt. A konferencián bemutattuk a terepi kutatásaink alatt gyűjtött adatainkat, előzetes eredményeinket és azokat a módszereket, amelyeket a kerecsensólyom táplálékvizsgálatai során alkalmazunk. A konferencia így jó lehetőséget biztosított a tapasztalatok és kutatási eredmények megosztására, valamint a kisemlősfajok aktuális helyzetének értékelésére.

A konferencia absztraktkötete itt érhető el

Szerző és fotók: Juhász Benedek

A projekt zárókonferenciájára olasz kollégáinktól kaptunk meghívást, hogy egy előadás keretében mutassuk be kerecsensólyom-védelmi projektünk legfontosabb akcióit és az eddig elért eredményeket.

A konferencia részletes programja itt tölthető le.

Írta: Gócs Kata, MME

A tábor időpontja: 2026. október 16-17.
Helyszín: Sasközpont – Jászberény és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe

A tábor tervezett programja:  

Első nap (tehát 10.16.) 

Érkezés, szállás elfoglalása: 16:30-17:00

Előadások: 17:00 – 20.00 

• A Sasközpont és az ott gondozott madarak bemutatása 
• Juhász Tibor – KFO problémakör ismertetése, terepi ismertető 
• TOTEM app bemutatása 
• Ragadozómadár gyűrűzés (amennyiben a madarak is ezt akarják :D)

20.00 Vacsora, utána kötetlen beszélgetés 

Második nap (tehát 10.17.) 

06.30. Reggeli 

07.00 Terepi felmérés – az előző este tanultak gyakorlati alkalmazása, középfeszültségű oszlopok felmérése csapatokban 

Részvételi feltételek: 

• A képzés ingyenes! 
• Szállás: Az első 25 jelentkezőnek szállást biztosítunk (a Sasközpontban emeletes ágyas szobákban) viszont kérjük, hogy mindenki hozzon magával hálózsákot!
• Ellátás: Első nap este meleg vacsorával, és másnap reggelivel várunk benneteket. A szombati terepi napon csak a reggelit biztosítjuk, kérjük hozzatok magatoknak tízórait (pl. műzliszelet/csoki/alma), várhatóan 1 óra körül érünk vissza a szállásra. 
• Megfelelő fizikai állapot: A terepi napon nehezebb terepre is lehet számítani az oszlopsorok elhelyezkedése miatt (szántók, gyep, napraforgótábla), ezért fontos, hogy tudj gyalogolni ilyen terepen kb. néhány km-t. Ehhez a megfelelő, bokát tartó bakancs, túracipő elengedhetetlen. Kérjük, esőruházattal is készülj! 
• Okostelefon és lehetőség szerint power bank használata 

A jelentkezéshez kérjük, töltsd ki >> ezt az űrlapot << 2026.10.07-ig!

Amennyiben a szállás betelik, a jelentkezőlapon jelezni fogjuk. 

Mi is az a KFO?
A KFO felmérések célja, hogy feltárjuk a középfeszültségű elektromos oszlopok és vezetékhálózatok madarakra gyakorolt hatásait. A felmérések segítenek azonosítani a veszélyes oszlopokat/oszlopsorokat, és hozzájárulnak azok biztonságosabbá tételéhez, így óvva a madárvilágot. 

Most itt a lehetőség, hogy elsajátítsd a KFO felmérés alapjait, és a jövőben Te is aktívan részt vehess természetvédelmi munkánkban! Ne hagyd ki ezt az egyedülálló lehetőséget, hogy tegyél a természet védelméért! Várunk szeretettel! 

A tábor a “A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban (LIFE21-NAT-HU-LIFE SakerRoads)” projekt pénzügyi támogatásával valósul meg.

A kamerafelvételeken különböző napon is dokumentáltuk, amint a kerecsenszülők hörcsögöt vittek a fészekbe a fiókáknak. A zsákmányolt hörcsögök között nagy valószínűséggel áttelepített egyedek is lehettek.

Az akcióval párhuzamosan zajló doktori kutatásunk keretében a kerecsensólymok táplálkozását is vizsgáljuk. A táplálékelemzések segítségével pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mely zsákmányfajok játszanak fontos szerepet a kerecsenek táplálkozásában, és az így szerzett ismeretek hogyan járulhatnak hozzá a faj hosszú távú védelméhez.

A hörcsögállományok megőrzése nemcsak önmagában fontos természetvédelmi feladat, hanem a kerecsensólyom védelméhez is hozzájárulhat.

A mezei hörcsög Magyarországon 2008 óta védett faj. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján, globálisan kritikusan veszélyeztetett (CR) besorolású.

Kameracsapdás felvételek: Juhász Benedek (MME – Magyar Madártani Egyesület)

A madarak jelölését és jeladóval történő felszerelését az MME – Magyar Madártani Egyesület szakemberei végezték. Az így gyűjtött hatalmas adatmennyiség értékes információkkal szolgál többek között a kerecsenek fészkelőhely-preferenciájáról, területhasználatáról vagy a fiatal madarak kóborlásáról. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben még célzottabb és hatékonyabb természetvédelmi intézkedéseket tervezhessünk és valósíthassunk meg e világszerte veszélyeztetett faj megőrzése érdekében.

3 év-> 86 jelölt fióka-> 2026 szept. 1.-> 30 000 000+ adatrekord

Köszönjük a Bükki és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatainak a jelölések és jeladózások során nyújtott együttműködését és segítségét!

Szerző: Gócs Kata

Egységünket jelenleg Hella és Jimmy erősítik, akik nap mint nap segítenek minket: felderíteni és visszaszorítani a ragadozómadarakkal kapcsolatos mérgezéses eseteket. Hella a csapat tapasztaltabb, idősebb hölgye, míg Jimmy a legfiatalabb tag.
Az illegális mérgezéses esetek a szabad természetben, szemtanúk nélkül, nagy területeket érintve fordulnak elő, és az emberi felderítések által megtalált nyomok legtöbbször sajnos csak a jéghegy csúcsát jelentik. A speciálisan képzett kutyák fő feladata a mérgezés következtében elpusztult madarak és emlősök tetemeinek, illetve a mérgezéshez használt vegyi anyagokkal kezelt csalétkeknek a felkutatása. Továbbá a rendőrség munkájának támogatása a házkutatások során.

A projektben a Kutyás Egység feladatai közé tartozik még a GPS-jeladóval jelölt kerecsensólymok monitorozása és a tetemek felkutatása is. A szakemberek csak a tetemek bevizsgálása után tudják a legpontosabban megmondani, hogy mi okozta az adott egyed pusztulását, valamint a még működő jeladók megtalálása lehetőséget teremt azok újbóli felhasználására is.
Az egységünk kutyáit nemcsak munkájuk és eredményeik teszik különlegessé, de az is, hogy Magyarországon az aktív szolgálatot teljesítő kutyák közül már több éve egyedüliként rendelkeznek hivatalos méreg- és tetemkereső minősítéssel.

Sok szeretettel köszöntjük őket, és hálásan köszönjük lelkiismeretes természetvédelmi munkájukat, amellyel hozzájárulnak a magyarországi illegális ragadozómadár-mérgezések visszaszorításához, valamint közvetve a kerecsensólyom-állomány növekedéséhez!

Szerzők: Vasvári Babett, Gócs Kata, Deák Gábor (MME)
Képek: Deák Gábor (MME)

Emlékeztek még arra a 2025-ben született kerecsen tojóra, amely idén Szlovákiában kezdett költésbe, ám a fiókája elpusztult? Sajnos a szülőmadár pár napja szintén elpusztult – áramütés végzett vele Szlovákiában, Komárom közelében. Szomorú érdekesség, hogy másnap reggelre egy szintén 2025-ben jeladózott kerecsenünk is áramütést szenvedett, ő Romániában.

Az áramütés továbbra is a kerecsensólymok vezető pusztulási oka. Az ilyen esetek ismételten rámutatnak arra, hogy milyen fontos az elektromos hálózat veszélyes szakaszainak madárbaráttá alakítása. Továbbá a madárbarát oszlopszakaszok rendszeres felülvizsgálata is elengedhetetlen, hiszen idővel a régi szigetelők/madáreltérítők is sérülnek és elveszítik védelmi funkciójukat.

Köszönet a romániai képekért és a jeladó begyűjtéséért Andrei Gutának és Hanna Diaconescunak.

A megbeszélés elsősorban a magasröptű galambfajtákat érintő ragadozómadár-predációval és annak a kezelési lehetőségeivel foglalkozott. Különösen a magasröptű galambokat tartó tenyésztők számára jelenthet ez problémát, mivel egy-egy ragadozómadár a röpgalambász versenyek kivitelezését is befolyásolhatja. Fontos azonban kiemelni, hogy ez általában nem a kerecsensólyom, hanem más sólyomféle. A problémakör összetettsége ellenére több olyan érdemi ötlet és építő javaslat is megfogalmazódott mindkét fél részéről melyek konstruktívak és jó alapot teremthetnek a közös megoldások kidolgozásához. Bízunk benne, hogy ez az első egyeztetés egy hosszú távú, eredményes együttműködés kezdetét jelenti. Közös célunk olyan megoldások kidolgozása, amelyek a természetvédelmi szempontokat és a galambtenyésztők, valamint a röpgalambászok érdekeit egyaránt figyelembe veszik, és amelyek megvalósításához a jövőben is  szakmai együttműködésre törekszünk.

Szerző: Juhász Benedek (MMe)

A konferencia előadásai és szekciói a természetvédelmi kutatások rendkívül széles területét ölelték fel, a fajmegőrzéstől és ökológiai kutatásoktól kezdve az élőhelyvédelemig és a gyakorlati természetvédelmi megoldásokig. A szekciók között szerepeltek többek között a kisemlősök védelme, a munkakutyák természetvédelmi alkalmazása, valamint a zöldenergia-átmenet és a természetvédelem közötti konfliktusok. A LIFE SakerRoads előadása a „Solutions from recent conservation projects” szekcióban került bemutatásra, ahol a legújabb természetvédelmi kezdeményezések tapasztalatai és eredményei kerültek a fókuszba.

Az előadást követően számos érdeklődő kérdés érkezett a tevékenységeinkkel kapcsolatban. A résztvevők kiemelték a projektünk komplexitását, a megvalósuló természetvédelmi intézkedések sokrétűségét, valamint azt, hogy rövid idő alatt is pozitív eredményeket értünk el. Ezek közé tartozik, hogy újra megjelentek a fán költő párok olyan egykori revírekben is, ahol már több évtizede nem regisztráltak kerecsensólyom-költést.

A konferencia teljes absztraktkötete itt érhető el.

Írta, fotók: Gócs Kata (MME)