A kerecsensólyom (Falco cherrug) hosszú távú megőrzésének egyik kulcsa a megfelelő fészkelőhelyek biztosítása. A LIFE SakerRoads projekt keretei között a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén történt műfészek kihelyezés összefoglalóját Juhász Tibor, természetvédelmi őr tollából olvashatjuk.

Műfészek helyek kiválasztásának és kihelyezésének alapjai

Az igazgatóság működési területén költő kerecsensólyom állomány első sorban azokra a területekre koncentrálódik ahol a nagyfeszültségű távvezetékek tartóoszlopaira korábbi években kihelyezésre kerültek alumínium költőtálcák. Azokon a területrészeken, ahol nem találhatóak ilyen jellegű vezetéksorok – ilyen területrész kiemelten a Jászsági madárvédelmi terület északi része, de a Hortobágy SPA egészében is vannak ilyen terület foltok- a kerecsen állomány erősen vissza esett. A fára történő műfészek kihelyezéseknél elsősorban ezekre a területrészekre koncentráltunk.

A traverz hiányos területeken további kihelyezési szempontnak számítottak az archív kerecsensólyom költési adatoknak a megléte. A Jászságban minden esetben próbáltunk olyan fát, fasort, kis facsoportot választani, ahonnan a korábbi évekből már rendelkeztünk kerecsensólyom költési adattal, megfigyeléssel. Abban az esetben, ha már napjainkban nem volt megtalálható a korábban ismert fészektartó, akkor a legközelebbi alkalmas helyre került ki a műfészek.

A műfészkek kihelyezésénél fontos szempont volt annak gyakorlati kivitelezése. Korábbi években tapasztaltuk, hogy a nyár fajokra szögeléssel kihelyezett műfészkek esetében előfordult, hogy évek múlva- viharos időjárási körülmények között – a fészektartó fa a láda magasságában leszakadt, esetleg a láda megdőlt. Természetesen ezekben az esetekben, ha aktív költést érintett gondoskodtunk a biztonságos költés folytathatóságáról a láda megerősítésével, de most a kihelyezésnél figyelmet fordítottunk a megelőzésre, a tartó fa kiemelt óvására. Ha lehetőség volt, akkor fémszalaggal rögzítettük a műfészket a fa sérülése nélkül, ha mindenképp szükséges volt a műfészek közvetlen törzshöz történő rögzítése, akkor szerkezeti elem csavarral helyettesítettük a szögelést, elkerülve ezzel a faág, törzs repesztését és minimálisra csökkentve a szögelés útján esetlegesen beinjektált fát károsító mikroorganizmusokat. A tölgy és kőris fafajokra történő korábbi kihelyezéseknél nem tapasztaltunk ilyen jellegű problémákat, de ezeknél a fafajokra történő rögzítésnél is figyeltünk a szög használatának mellőzésére.

Műfészek szerelőszalaggal történő rögzítése

Azokban az esetekben, amikor a kiválasztott tartó fa elhelyezkedése tökéletes a kerecsenek szempontjából, de az ágrendszere nem feltétlen a legalkalmasabb a műfészek tartására (ágak elhelyezkedése egymáshoz képest, az ágak kiindulási szöge nem optimális az elágazásból), úgynevezett párnafát rögzítettünk az elágazásba, vagy két szomszédos ágra, hogy a műfészek kihelyezése rögzítése biztonságos, stabil és vízszintes legyen.

Műfészek alátámasztása kőris fán

A kihelyezéseknél minden esetben, előtérbe helyeztük a munkavédelmi szempontokat, mivel magasban végzett munkáról van szó a kihelyezéseket, ere jogosítvánnyal rendelkező ipari alpinista végezte. Arra is figyelemmel kellett lenni – legfőképpen azokon a területeken  a Hortobágy SPA esetében (leginkább itt fordult elő), ahol új fészkelési lehetőséget kívántunk létesíteni a kerecsensólyom számára potenciális fészkelőhelyeken – hogy a kiválasztott fa egyéb esetlegesen veszélyeztető tényezőktől távol helyezkedjen el, mint pl. középfeszültségű vezetékszakasz, trafóállomás, forgalmas közút.

Műfészek kihelyezések a revírekben

A Hortobágyi és Jászsági madárvédelmi területeken és 10 km-es pufferjében 40 láda kihelyezése történt meg a fent említett szempontok alapján. A hortobágyi SPA esetében a törzsterület és pufferterület közötti megoszlása következőképpen alakult: 40% a kihelyezett ládáknak a törzs területre esik és 60 a pufferterületre, a Jászság esetében pedig 66%-a az SPA területre és 34%-a puffer területre esik.

Kivételesnek számít a projekt területen, és sajnos már országosan is elmondható, hogy a kerecsensólymok eredeti fészkelési körülmények között természetes gallyfészekben fészkelnek. Két ilyen revírben is történt műfészek kihelyezés ugyanazon a fán, melyen korábban gallyfészekben történt a költés, hogy az említett pároknak hosszabb távon tudjuk biztosítani a fán történő biztonságos költést. Egy Jászberényi revír esetében egy egerészölyv fészek mellett nyújtunk ezzel alternatívát, a fán kicsit magasabban elhelyezve a műfészket, egy másik revírben, pedig egy fa csúcsban lévő korábbi parlagi sas fészek helyett néhány méterrel alacsonyabban kínálunk biztonságosabb költőhelyet, megelőzve egy esetleges széltörést, melynek a facsúcsban lévő gallyfészek ki van téve.

Hortobágyi SPA területén azokon a helyeken, ahol nagyfeszültségű oszlopok nem találhatóak, ezidáig néhány eset kivételével nem volt jellemző a műfészkek biztosítása fán. A pályázat keretében most azokra a helyekre is került fára műfészek, amelyek maximálisan alkalmasak lehetnek kerecsensólyom költésére.

Néhány esetben megvalósult a korábban évekkel ezelőtt kihelyezett faládák cseréje, melyek viszont napjainkban már nem igazán voltak alkalmasak költésre. Csány esetében 2008-ig rendszeres fészkelőként jelen volt a kerecsensólyom, de azóta nem volt alkalmas a láda.

Nyújtottunk alternatívát, olyan kerecsensólyom pár számára is, melyek a korábbi években rendszeresen költöttek 120 kV-os traverz oszlopon, de az utóbbi két évben nem használták költésre a ládát, pedig rendszeresen figyeltük meg a párt a láda közvetlen környékén. Feltehetőleg természetes fészekben zajlott a költésük de azt nem sikerült megtalálni. A pályázat keretében itt is egy közeli fasorra került kihelyezésre egy fa tálca bízva benne, hogy a madarak elfoglalják azt egy Jászfényszaruhoz tartozó revírben.

Szerző: Juhász Tibor, Természetvédelmi őr, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Képek: Természetvédelmi Őrszolgálat, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság