A 2024-es év madarának választott kerecsensólyom a hazai természetvédelem egyik ikonikus faja. Az Európai Unió által támogatott LIFE SakerRoads projekt arra törekszik, hogy a faj állományának csökkenését megállítsa és az újra növekedésnek induljon az észak-alföldi régióban. Az idei évben a projekt keretében két mintaterületen, a Jászságban és a Hevesi síkon 7 fészekaljban összesen 22 fiatal kerecsensólymot jelöltek meg műholdas nyomkövető eszközzel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai.
Az alig 10 grammos jeladók segítségével minden eddiginél pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mi történik a fiatal sólymokkal, miután elhagyják a fészket, milyen veszélyekkel kell szembenézniük és milyen pusztulási okok hatnak az állományra. Ennek érdekében teljes fészekaljakat jelöltek meg az MME szakemberei, a jeladó felszerelése mellett pedig speciális állatorvosi és genetikai vizsgálatokat is elvégeztek a projekttel együttműködő tapasztalt kutatók. A cikk írásakor tíz madár volt még biztosan életben a jeladók adatai alapján: három tartózkodott Magyarországon, három Szerbiában, kettő Romániában, egy Lengyelországban, egy pedig Görögországban.
Kilenc példány elpusztult, három madárról pedig hosszabb ideje nincs információnk. Utóbbiak Oroszország és Ukrajna háborús övezetében tartózkodtak, ahol a GPS és GMS hálózatok zavarása miatt a jeladók nem tudják elküldeni az adataikat. Az elpusztult sólymok közül hét példány Magyarországon, egy Fehéroroszországban, egy pedig Romániában került meg. Hármukkal ragadozó végzett, további három éhezés miatti legyengülés áldozata lett, egy példány áramütés, két egyed pedig eddig ismeretlen ok miatt pusztult el, ezek laboratóriumi vizsgálatai azonban még jelenleg is zajlanak.
Deák Gábor, az MME méreg- és tetemkereső kutyás egységnek vezetője így nyilatkozott: „Az elpusztult kilenc kerecsenből hatot a Hella nevű keresőkutya segítségével sikerült megtalálnunk. Nagyon fontos minél gyorsabban reagálni, ha egy madár mozgása a jeladó alapján rendellenességet mutat. Egyrészt így lehet arra esély, hogy esetleg még élve sikerüljön megtalálni egy bajba jutott madarat, másrészt pedig csak frissen megtalált tetemek alkalmasak a speciális állatorvosi vizsgálatokra.”
A madarakat folyamatosan nyomon követjük, várjuk a kapcsolat helyreállását a háborús övezetben lévő három kerecsennel is, a következő években pedig a LIFE SakerRoads keretei között további jelöléseket tervezünk az ország több pontján, hogy minél jobban megismerjük a kerecsensólymokra leselkedő veszélyeket, melyek gátolhatják faj állománynövekedését.
