A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakértői a nemzeti park igazgatóságok munkatársaival együttműködve elkészítették a 2024-ben az Év Madarának választott kerecsensólyom fajmegőrzési tervét. Az Agrárminisztérium Természetvédelmi szakállamtitkárságának gondozásában kiadott fajmegőrzési terv hangolja össze kerecsensólyom védelmével foglalkozó szervezetek munkáját.
Hazánkban költ Európa legjelentősebb kerecsensólyom állománya, amelynek megóvása a magyar és nemzetközi természetvédelem kiemelkedőden fontos feladata. A világviszonylatban veszélyeztett faj védelmét célzó tervet, az MME szakértői a nemzeti park igazgatóságaival közösen dolgozták ki. A terv az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztályának gondozásában került kiadásra és bárki által letölthető a természetvédelem.hu weboldalon. A dokumentum elemzi a kerecsensólyom természetvédelmi helyzetét, a fennmaradását fenyegető veszélyeket, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak az állomány stabilizálásához és növekedéséhez.
Megfelelő élőhelyek
A megfelelő fészkelőhelyek biztosítása alapvető fontosságú a főként nyílt legelőtájakon, mezőgazdasági területeken, facsoportok közelében költő kerecsenek védelmének érdekében. Mivel természetes fészkelőhelyei egyre ritkábbak, a mesterséges fészkek kihelyezése kulcsfontosságú szerepet játszik az állomány fennmaradásában.
Veszélyek
A kercsenek stabil állományát főként az élőhelyvesztés, az intenzív mezőgazdasági tevékenység, az áramütés, a mérgezés és a telelőterületeken a solymászat célú befogás veszélyeztetik. A terv kitér azokra az intézkedésekre is, amelyek csökkenthetik e fenyegetéseket, például a madárbarát vezetékek telepítését és a fészkelőhelyek védelmét.
Nyomkövetés és kutatás
A fajmegőrzési terv másik fontos elemei a kutatás és az állományfigyelés, amelyeknek célja a kerecsensólymok állományváltozásainak nyomon követése. A szakemberek éves szinten figyelik a költési statisztikákat, a zsákmányállatok állományának alakulását, valamint a madarak mozgását. A műholdas nyomkövetés és a genetikai vizsgálatok is segítenek jobban megérteni a faj ökológiáját és vándorlási szokásait, amely ismeretek nagyban segítik a hatékonyabb védelmi intézkedések kidolgozását.
Kiemelt szerepben az oktatás
A kerecsensólyom megőrzésére irányuló intézkedések hosszú távú fenntarthatóságát az oktató és a szemléletformáló intézkedések biztosítják. A helyi közösségekkel, gazdálkodókkal és a természetvédelmi szervezettekkel kialakított együttműködésnek köszönhetően a kerecsensólyom védelme ma szélesebb társadalmi támogatottságot élvez.
Rekordot döntöttek a kerecsenek
2024-ben rekordszámú, 200 fészket foglaló pár 530 fiókáját regisztrálták, kereken 100 fiatal madárral többet, mint tavaly, amely adat arra enged következtetni, hogy helyes úton járnak a SakerRoads projekt munkatársai.
Míg a kárpát-medencei kerecsensólyom-állomány lassan növekszik, addig néhány régióban csökkenést tapasztaltak a szakemberek. Jelenleg az MME, a Bükki és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságokkal és a MAVIR Zrt-vel a LIFE SakerRoads (LIFE21/NAT/HU/101074704) fajmegőrzési program keretében törekszik arra, hogy megállítsa és megfordítsa ezt a csökkenő tendenciát az észak-alföldi régióban.
A kerecsensólyom fajmegőrzési terve – 12 másik veszélyeztetett madár- és hüllőfaj tervével együtt – az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott LIFE-IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IP/HU/000018) és a LIFE SakerRoads (LIFE21/NAT/HU/101074704) projektek keretében kerültek kidolgozásra.
